Világos és egyértelmű bizonyítékok mutatják, hogy a PFA-anyagok – az eddig ismert legtartósabb, ember által előállított vegyi anyagok – globálisan károsítják a környezetet, az élővilágot és benne az embert. A PFA-anyagok elfogadhatatlan kockázatot[1] jelentenek mind a jelenlegi, mind a jövőbeli generációk számára, mivel rendkívül tartósan fennmaradnak, és a tudományos bizonyítékok szerint a PFA-anyagoknak való kitettség káros hatással van az élővilágra és az emberi egészségre. A PFA-vegyületeknek több ezer fajtája létezik. Súlyos aggodalomra ad azonban okot, hogy közülük jelenleg csak néhányat korlátoznak európai vagy globális szinten, annak ellenére, hogy számos biztonságosabb alternatíva is elérhető.
Mi, európai civil szervezetek, nyomatékosan arra kérjük az EU tagállamait és az Európai Bizottságot, hogy 2025-ig tiltsák be az összes PFA-vegyületet a fogyasztási cikkekben, és 2030-ig vezessenek be teljes tilalmat ezekre az anyagokra.
Mik azok a PFA-anyagok?
Az OECD 2018-as definíciói szerint[2],[3] a PFA-anyagok (angolul PFAS), azaz a per- és polifluoralkil anyagok egy több mint 4700 mesterséges vegyi anyagból álló nagy családot alkotnak. Az 1940-es évek végén vezették be és azóta egyre szélesebb körben használják őket fogyasztási cikkekben és ipari célokra, az élelmiszercsomagolástól és a ruházattól kezdve az elektronikán és a repülésen át a tűzoltóhabokig. Szén-fluor-kötésüknek köszönhető zsír- és vízlepergető képességük, valamint nagyfokú stabilitásuk és magas hőmérsékletekkel szembeni ellenállásuk miatt alkalmazzák őket. Ugyanez a kémiai kötés – a legerősebb kötés a szerves kémiában – felelős azonban azért is, hogy tartósan megmaradnak a környezetben, ami miatt az „örök vegyi anyagok” elnevezést kapták.
Miért kell betiltani a PFA-anyagokat?
- Első tény: A PFA-anyagok széles körben elterjedt használata visszafordíthatatlan szennyezettséget okozott az egész világon.
- Második tény: A PFA-szennyezés már most is számos közösséget sújt Európában és világszerte.
- Harmadik tény: A PFA-anyagok felhalmozódnak a szervezetünkben és gyermekeink szervezetében.
- Negyedik tény: A PFA-anyagoknak való kitettség közvetlen veszélyt jelent az emberi egészségre.
- Ötödik tény: A PFA-szennyezés fokozza a biodiverzitás válságát.
- Hatodik tény: A PFA-szennyezés veszélyezteti az ivóvizünket.
- Hetedik tény: A termékekben található PFA-anyagok akadályozzák a körforgásos gazdaságra való átállást, és megoldásra váró problémát jelentenek a hulladékgazdálkodásban.
- Nyolcadik tény: Már léteznek PFA-anyagoktól mentes megoldások, ennek ellenére a PFA-anyagokat továbbra is szükségtelenül hozzáadják számos fogyasztási cikkhez.
- Kilencedik tény: A PFA-vegyületeket egységes csoportként kell korlátozni a jelenlegi és a jövőbeli generációk védelme érdekében.
Az EU célkitűzései
A tiszta, egészséges és fenntartható környezethez való hozzáférés emberi jog[4], és minden állam elsődleges kötelessége megelőzni, hogy a lakossága ki legyen téve káros anyagoknak, szennyezéseknek.[5]
2019-ben az Európai Unió Tanácsa felszólította az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki cselekvési tervet a PFA-anyagok minden nem alapvető fontosságú felhasználásának megszüntetésére. Ezt az európai zöld megállapodás részeként beépítették a vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégiába. Itt az idő, hogy teljesítsük a stratégiában vállalt kötelezettségeket, és megmutassuk a világ többi részének, hogy a PFA-anyagok fokozatos kivonása lehetséges.
A vegyi szennyezés átlépte az ember számára biztonságos szintet. A kutatók azonnali intézkedéseket sürgetnek az újszerű anyagok[6], például a nem természetes eredetű vegyi anyagok és műanyagok gyártásának és kibocsátásának csökkentése érdekében. Ezért létfontosságú, hogy az EU tagállamai és az Európai Bizottság késlekedés nélkül kezelje a PFA-szennyezés növekvő és tartósan fennálló problémáját. Minden nap késlekedéssel egyre több PFA-vegyület szabadul és halmozódik fel visszafordíthatatlanul a környezetben, károsítva az emberek egészségét és a biológiai sokféleséget.
A PFA-szennyezési válságot vészhelyzetként kell kezelni, nincs helye félmegoldásoknak.
Cselekedjünk!
Az európai egészségügyi és a környezetvédelemi civil szervezetek követelései:
Állítsák meg a PFA-anyagok okozta további környezetterhelést:
- Követeljük, hogy 2025-ig fokozatosan szüntessék meg a PFA-anyagok fogyasztási cikkekben (pl. élelmiszercsomagolás, kozmetikumok, ruházat) történő felhasználását.
- Követeljük, hogy 2030-ig teljesen szüntessék meg a PFA-anyagok gyártását és felhasználását.
Mindez úgy érhető el, ha a REACH európai vegyianyag-rendelet alapján a PFA-anyagok teljes csoportjára korlátozást vezetnek be. Támogatjuk annak az erőteljes és hatékony korlátozási javaslatnak a kidolgozását, amelyen jelenleg Dánia, Németország, Norvégia, Svédország és Hollandia dolgozik.
Kezeljék a meglévő PFA-szennyezést:
- Felszólítjuk az EU kormányait, hogy dolgozzanak ki gyors és hatékony tervet az érintett közösségek talajának és ivóvizének szennyeződésmentesítésére, és különítsenek el elegendő forrást az ilyen kármentesítési projektekre.
A „szennyező fizet” elv következetes alkalmazásával biztosítható, hogy a költségterhet ne az adófizetők, hanem a szennyezők, köztük a gyártók viseljék.
Olvassa el valamennyi követelésünket!
Aláíró szervezetek
131
Amennyiben az ön szervezete is aláírná a kiáltványt, kérjük, jelezze a
Tények a PFA-anyagokról
1. A PFA-anyagok széles körben elterjedt használata visszafordíthatatlan szennyezettséget okoz az egész világon
Bár csak a múlt században hozták létre őket, és közel 80 éve vannak kereskedelmi forgalomban, a per- és polifluoralkil anyagok, azaz a PFA-anyagok rendkívüli perzisztenciája, mobilitása és széles körű használata a víz, a levegő, a talaj, az élővilág és az emberi populáció globális szennyezettségét eredményezte.
- A PFA-anyagok és előanyagaik ma már megtalálhatók az esővízben és a legtöbb víztestben, felhalmozódnak a folyókban, a tavakban és a tengeri környezetben.[7],[8]
- A PFA-anyagok szennyezik a talajt és a növényeket, és felhalmozódnak a táplálékláncban.[9],[10]
- Jelen vannak a levegőben és a porban, nagy távolságokat tesznek meg a légkörben, így a Föld legtávolabbi régióiba, akár mindkét sarkvidékig is eljutnak.[11],[12],[13]
- A kutatók szerint túlléptük a PFA-vegyületek bolygószinten elfogadható mértékét: a PFA-anyagok a globális környezetben mindenütt az irányadó szintek feletti mértékben koncentrálódnak.[14]
Mivel az elterjedt analitikai módszerek a PFA-vegyületeknek csak egy kisebb részét vizsgálják, és még kevesebbet tanulmányoznak aktívan, a környezetszennyezéssel kapcsolatos jelenlegi ismereteink birtokában csak a jéghegy csúcsát látjuk.[15] A jövő generációi számára pusztító következményekkel jár, ha továbbra is tétlenül nézzük a természeti erőforrások ilyen széles körű károsítását.
2. A PFA-szennyezés már most is számos közösséget sújt Európában és világszerte
A PFA-szennyezés jelenleg Európa-szerte és azon túl is érinti a közösségeket. Csak Európában a becslések szerint mintegy 100 000 olyan helyszínt ismerünk, amely potenciálisan PFA-anyagokat bocsát ki.[16] A szennyezés gócpontjai a PFA-anyagokat előállító és/vagy felhasználó vegyi üzemek közelében, repülőterek és katonai bázisok környékén találhatók, ahol PFA-anyagokat tartalmazó tűzoltóhabokat használnak vagy használtak, valamint olyan területeken, ahol PFA-anyagokkal szennyezett iszapot terítenek vagy terítettek szét mezőgazdasági területeken.[16] Becslések szerint összesen 12,5 millió európai él olyan helyen, ahol PFA-anyagokkal szennyezett az ivóvíz.[16] Így például:
- Belgium: Antwerpen és Zwijndrecht területén félmillió ember van kitéve a 3M[17] vállalat tevékenységével kapcsolatos magas PFOS-szennyezésnek (perfluoroktánszulfonsav, a PFA-anyagok egy fajtája). A helyi lakosok vérében megnövekedett PFOS-szintet mutattak ki, a PFA-vegyületeket gyártó üzem 15 kilométeres körzetében vizsgált tojásokról pedig kiderült, hogy egészségügyi kockázatot jelentenek. A szennyezés az országhatárt átlépve átterjedt Hollandiába, ezért a holland kormány óva inti a lakosságot a Westerschelde torkolatában halászott halak fogyasztásától.[18]
- Franciaország: A legújabb jelentések szerint Lyon külvárosában (a „vegyi anyagok völgyében”) több mint 200 000 ember ivóvizében haladja meg a PFA-vegyületek szintje az uniós szabályozási küszöbértéket. Ezek a szintek két PFA-anyagokat felhasználó gyár – a Daikin és az Arkema[19] – ipari kibocsátásának tudhatók be. A szennyezés a levegőt, a talajt és a Rhône folyó vizét is érinti.
- Németország: Számos gócpontot azonosítottak, ahol a talaj, a talajvíz és az ivóvíz PFA-anyagokkal szennyezett.[20] Az egyik példa erre a több mint 600 000 lakosú Düsseldorf, ahol a PFA-anyagok hatalmas felszín alatti víztestekbe jutottak. A szennyezés nagyrészt a PFA-anyagokat tartalmazó tűzoltóhabok használatából ered. A düsseldorfi repülőtér körüli talaj kármentesítésének költségeit 100 millió euróra becsülik.[16]
- Olaszország: Az 1964-ben alapított (2018-ban bezárt) Miteni gyár[16] kibocsátásai miatt akár 350 000 ember is évtizedekig tudtán kívül ki volt téve a PFA-anyagokkal szennyezett ivóvíznek. A lakosoktól vett vérmintákban a nemzeti ajánlásokat meghaladó PFA-szinteket mutattak ki. A szennyezés 2013-as felfedezése után aktívszenes szűrőket telepítettek az ivóvízkezelő telepekre, ami 2 millió eurójába került a régió kormányának és az adófizetőknek. A szűrőrendszer karbantartási költségeit mintegy évi 1 millió euróra becsülik[16].
- Hollandia: Dordrechtben, ahol a Chemours legnagyobb európai telephelye található, 2012-ig perfluoroktánsavat (PFOA-t) gyártottak, majd áttértek egy másik PFA-alapú technológiára, a GenX-re. Becslések szerint 2018-ban a dordrechti üzemekhez közeli városokban 750 000 ember volt kitéve magas PFOA-koncentrációnak.[16] A Chemourst kötelezték a GenX-kibocsátás csökkentésére, mire a vállalat bejelentette, hogy 75 millió eurót fektet ebbe.[16] Ez az összeg azonban csak egy kis töredékét fedezi a szennyezett terület kármentesítéséhez szükséges költségeknek.
A PFA-anyagokkal szennyezett területek helyreállítása rendkívül költséges és időigényes. A 31 EGT-tagállam és Svájc esetében 2019-től a környezeti kármentesítés költségeit 821 millió és 170 milliárd euró közé becsülték (a legpontosabb becslés szerint 10-20 milliárd euróra tették).[16]
A PFA-szennyezés hatalmas pénzügyi terhet ró a társadalomra, és veszélyt jelent a környezetre és a következő generációk egészségére.
3. A PFA-anyagok felhalmozódnak a szervezetünkben és gyermekeink szervezetében.
Az eddig vizsgált PFA-anyagok közül sokról bebizonyosodott, hogy mérgező az emberre; némelyikük felhalmozódik és tartósan megmarad a szervezetünkben. A lakosság Európa-szerte ki van téve ezeknek az „örök vegyi anyagoknak” az élelmiszerek, a víz és a fogyasztási cikkek, valamint az otthonokban és a munkahelyeken található anyagok révén. A PFA-anyagok koncentrációja felhalmozódik az emberi testnedvekben, kimutatták a vérben, a vizeletben, a méhlepényben, a köldökzsinórban és az anyatejben is.[21],[22] Napjainkban a gyermekek már PFA-anyagokkal a szervezetükben születnek[23],[24], ami veszélyezteti a jövő generációk egészségi kilátásait.
A humán biomonitoring-vizsgálatok egyértelmű bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a PFA-anyagok világszerte felhalmozódnak az emberek vérében, és hogy a kitettség szorosan összefügg az egyén életkorával, illetve foglalkozásával.[10] Az uniós lakosság nagy része számára a PFA-anyagoknak való kitettség fő forrása a táplálék, főként a halak, a gyümölcsök, a hús és a tojás.[10] A gyermekek szervezetébe ezekből az anyagokból csaknem kétszer annyi kerül, mint a felnőttekébe[10]: az újszülöttek a születés előtti expozíció következtében már PFA-anyagokkal a szervezetükben születnek, PFA-anyagokkal szennyezett anyatejjel vagy tápszerrel táplálkoznak[25],[10], és jelentős mennyiség kerül a szervezetükbe a szennyezett háziporból.[10] Példák:
- 2005-ben egy egész EU-ra kiterjedő családi biomonitoring-vizsgálat során valamennyi résztvevő gyermek vérében PFOA- és/vagy PFOS-vegyületeket találtak.[26]
- A Santé Publique France 2017-es tanulmánya PFA-anyagokat talált a 2011-es kohorszban vizsgált összes francia terhes nő vérében. A PFOS-, PFOA-, PFHxS-, PFNA- és PFDA-vegyületek (perfluoroktánszulfonsav, -oktánsav, -hexánszulfonsav, -nonánsav és -dekánsav) voltak a leggyakrabban kimutatott és a legmagasabb koncentrációban jelen lévő vegyi anyagok.[27]
- Egy 2014-ben és 2017-ben végzett német környezetvédelmi felmérés szerint mind a PFOS, mind a PFOA széles körben megtalálható a gyermekek és serdülők szervezetében (100%-ban, illetve 86%-ban)[28], annak ellenére, hogy a stockholmi egyezmény 2009-ben globális korlátozásokat rendelt el a PFOS-vegyületekre.
- 2020-ban az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) újraértékelte a PFOA- és a PFOS-vegyületek toxicitására vonatkozó bizonyítékokat, és arra a következtetésre jutott, hogy az európai lakosság egy része az élelmiszerek és az ivóvíz széles körű szennyezettsége miatt túllépi az új, megengedhető heti beviteli szinteket.[10]
- Az EFSA 2020-ig szóló jelentése arra a következtetésre jutott, hogy a terhesség és a szoptatás alatti expozíció miatt elsősorban az 1-3 éves kisgyermekek és a többi gyermek a leginkább kitett népességcsoport.[10]
- 2021-ben a holland Nemzeti Közegészségügyi és Környezetvédelmi Intézet megállapította, hogy a holland állampolgárok az élelmiszereken és az ivóvízen keresztül a PFA-vegyületek túl magas koncentrációjának vannak kitéve.[29]
- 2022-ben az európai humán biomonitoring-kezdeményezés (HBM4EU) által közölt eredmények szerint a PFA-anyagok szintje a vizsgált európai tinédzserek több mint 14%-ának szervezetében meghaladta az EFSA egészségre vonatkozó iránymutatásait.[30]
Ahogy a PFOS- és a PFOA-vegyületek szintje a szigorú korlátozások hatására lassanként csökken, úgy nő az őket gyorsan felváltó új PFA-vegyületek mennyisége.[10] Ez lerombolja az elért részleges szabályozási erőfeszítéseket, és aggasztó képet ad arról, hogy a jövő generációinak milyen problémákkal kell majd szembenézniük.
4. A PFA-anyagoknak való kitettség közvetlen veszélyt jelent az emberi egészségre
A legtöbbet vizsgált PFA-anyagoknak való kitettséget számos káros egészségügyi hatással összefüggésbe hozták[31], többek között pajzsmirigybetegséggel, májkárosodással, csökkent születési súllyal, elhízással, cukorbetegséggel, magas koleszterinszinttel és a rutinszerű védőoltásokra adott válaszreakció csökkenésével, valamint az emlő-, vese- és hererák fokozott kockázatával.[32],[33],[34] Egyre több bizonyíték utal termékenységi, valamint a fejlődési és a viselkedési problémákkal kapcsolatos hatásokra is.[35] Még mindig nincsenek megfelelő toxikológiai adatok ahhoz, hogy a PFA-anyagok túlnyomó többségének biztonságosságát értékelhessük.
Az egészségügyi kockázatok tovább súlyosbodnak, ha az expozíció veszélyeztetett csoportokat érint. A mai tétlenség árát gyermekeink, a terhes nők és a következő generációk fejlődő magzatai fogják megfizetni.[36]
Aggasztó, hogy a tudományos ismeretek előrehaladtával egyre több bizonyíték gyűlik össze a PFA-anyagoknak való kitettséggel kapcsolatos ártalmakról. Így például:
- 2020-ban az EFSA a 2008-as érték kétezred részénél kevesebbre csökkentette a PFOA ajánlott tolerálható bevitelét.[10]
- 2021-ben az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) a 2016-os érték tizenháromezred részénél kevesebbre csökkentette a PFOA referenciadózisát.[37]
- Hasonló tendencia figyelhető meg a GenX (a PFOA helyettesítésére gyakran használt PFA-anyag) esetében is: 2021-ben az EPA a 2018-as érték huszodhatod részére csökkentette a referenciadózist.[38]
Bár folyamatos értékelésre és újraértékelésre van szükség, és a biztonsági határértékek kiigazítása elkerülhetetlen, a határértékek drámai mértékű csökkentése egyértelműen azt mutatja, hogy nem sikerült megfelelően megvédeni a lakosságot, különösen azokat, akik ma már nem biztonságosnak ítélt expozíciós szintekkel élnek. Ez a tendencia komoly aggodalomra ad okot több ezer olyan PFA-anyag tekintetében is, amelyekről még mindig nincsenek toxikológiai adatok.
5. A PFA-szennyezés fokozza a biodiverzitás válságát
A kémiai szennyezés elismerten a biológiai sokféleség válságának egyik fő, de alábecsült okozója.[39] A PFA-anyagok rendkívüli környezeti perzisztenciájuk és a modern társadalomban való folyamatos és széles körű használatuk miatt jelentős és növekvő terhet jelentenek az élővilág számára. Ez közvetlenül hatással van a populációk túlélésére, és csökkenti az egyéb stresszorokkal, például az éghajlatváltozással és az élőhelyvesztéssel szembeni rugalmas ellenállóképességet.
A PFA-anyagok rendkívül mobilisak a környezetben, és a kutatások azt mutatják, hogy egyes fajtáik képesek felhalmozódni az élő szervezetekben és a tápláléklánc csúcsán. Így a PFA-anyagokat az EU-ban ma már – az édesvízi halaktól[40] a szárazföldi madarakon át[41] a csúcsragadozókig – számos fajban kimutatták, például vidrákban, tengeri madarakban és tengeri emlősökben.[20],[42] A legújabb kutatásokból kiderül, hogy a PFA-anyagok a kulcsfajokhoz tartozó beporzókat is érinthetik, ami a mezőgazdaságra és az élelmiszertermelésre is hatással lehet. Példák:
- A tengeri emlősök esetében a PFA-expozíciót összefüggésbe hozták a palackorrú delfinek immunrendszerére, vér-, máj- és veseműködésére, a tengeri vidrák immunrendszerére gyakorolt hatásokkal, sőt, a jegesmedvéknél neurológiai hatásokkal is.[43]
- A tengeri madaraknál kapcsolatot találtak a PFA-vegyületek magasabb szintje és a pajzsmirigyhormonok működésének zavara, valamint a szervezet általánosan rosszabb állapota között.[44]
- Halakban a PFA-anyagok bizonyítottan zavarják a szaporodást, a pajzsmirigy-aktivitást, az anyagcserét és a fejlődést.[45]
- A méhcsaládok PFO-vegyületeknek való kitettsége bizonyítottan növeli a mortalitást, és befolyásolja a kolónia aktivitását, mivel a PFO-anyagok felhalmozódnak a méhek testszöveteiben.[46]
A tartósan megmaradó (perzisztens) vegyi anyagok veszélye nem új keletű. Az olyan régi szennyező anyagok, mint a PCB-k (poliklórozott bifenilek), évtizedekkel a korlátozások bevezetése után is veszélyeztetik az EU vadvilágát. Ezért létfontosságú, hogy a múlt hibáiból tanulva sürgősen megszüntessük a szóban forgó perzisztens szennyező anyagok minden szükségtelen forrását, megvédjük a vadvilágot, és megőrizzük természeti környezetünk rugalmas ellenállóképességét a jövő generációi számára.
6. A PFA-szennyezés veszélyezteti az ivóvizünket
A tiszta ivóvíz alapvető fontosságú az emberi egészség szempontjából. Az éghajlatváltozás már most is veszélyezteti a hozzáférésünket ehhez a természeti erőforráshoz, a PFA-szennyezés pedig tovább növeli a veszélyt. A kormányoknak most kell megszüntetniük a PFA-szennyezést, mielőtt még több tiszta ivóvízforráshoz való hozzáférést elveszítünk.
- A vízben való nagyfokú mobilitásuk miatt a PFA-anyagok könnyen átkerülhetnek a kibocsátási forrásokból az ivóvízbe. Becslések szerint Európában az emberekben felhalmozódó PFA-anyagok 2-17%-a az ivóvízből történő bevitelre vezethető vissza.[47] Ha a vízben tovább emelkedik a PFA-anyagok szintje, ez a tendencia még inkább erősödik.
- A PFA-anyagokat nem könnyű eltávolítani az ivóvízből. A 30 ország vízszolgáltatóit képviselő EurEau, a vízszolgáltatók nemzeti szövetségeinek európai szövetsége arra figyelmeztet, hogy „bár léteznek technológiák a PFA-anyagok többségének eltávolítására, ezek nem fenntarthatóak, főként technikai bonyolultságuk, erőforrás-intenzitásuk (víz, energia, kezelési vegyszerek stb.) és a PFA-anyagokat tartalmazó maradványok keletkezése miatt. A »csővégi« megoldásokra való hagyatkozás jelentős akadályokat gördít a vízügyi ágazat elé a klímasemlegesség felé vezető úton.”[47]
- Még ha a részleges eltávolítás lehetséges is, a víziparnak PFA-anyagokkal szennyezett hulladékot kell ártalmatlanítania. Jelenleg e maradék hulladék egy részét (szennyvíziszap vagy szennyvíziszap-komposzt) szétterítik a szárazföldön. Így a PFA-vegyületek és a hasonló szennyező anyagok a környezetbe[48] és potenciálisan az élelmiszerláncba kerülnek.[9],[10],[49]
7. A termékekben található PFA-anyagok akadályozzák a körforgásos gazdaságra való átállást, és megoldásra váró problémát jelentenek a hulladékgazdálkodásban
Ma már széles körben elfogadott, hogy a fenntarthatóbb társadalom megteremtésének és a klímaválság kezelésének része a tiszta körforgásos gazdaság felé való elmozdulás. Ennek eléréséhez újra kell gondolnunk, hogyan használjuk és kezeljük a vegyi anyagokat, el kell kerülnünk, hogy a káros vegyi anyagokat az ismétlődő termelési hurkokba zárjuk, és meg kell akadályoznunk az egyébként hasznos hulladékáramok szennyeződését. Tudjuk, hogy a PFA-anyagok már most is számos újrahasznosított papír- és kartonterméket beszennyeznek, melyek által, bár nem szándékosan, de szükségtelenül ki van téve a lakosság a szennyeződéseknek. Ezenkívül a szennyezett komposzt és papírhulladék mezőgazdasági felhasználása révén a PFA-anyagok bekerülhetnek az élelmiszernövényekbe, és kijuthatnak a tágabb környezetbe. Példák:
- A közelmúltban végzett termékvizsgálatok széles körű PFA-szennyezettséget találtak olyan papír és karton élelmiszer-csomagolási cikkekben[50],[51],[52], amelyeket nem kezeltek szándékosan PFA-vegyületekkel, tehát a szennyezés elsődleges forrása az újrahasznosított papír, amelyet ezek a termékek tartalmaznak.
- Többször kimutatták, hogy a komposztálható, formázott növényi rostból készült élelmiszer-csomagolásoknak magas a PFA-tartalma. Ezekben a PFA-anyagok akár ötször magasabb koncentrációban vannak jelen, mint a hasonló papír- és kartontermékekben.[50],[51],[52] Ha a javasolt módon komposztálják őket, akkor közvetlen PFA-forrásként kijutnak a környezetbe.
- A PFA-vegyületekkel szennyezett és szántóföldre juttatott papíriszap jelentős talaj- és talajvízszennyezést eredményezett a németországi Rastatt területén, Baden-Württembergben.[53] A PFA-anyagokat az emberi fogyasztás szempontjából biztonságosnak ítélt szintet meghaladó mértékben mutatták ki a terményekben.[54]
A fenti példákon kívül aggasztó, hogy még nem találtunk megfelelő megoldást a PFA-anyagokat tartalmazó hulladékok ártalmatlanítására. A PFA-anyagokat szinte lehetetlen megsemmisíteni, még a magas hőmérsékletű hőkezelés sem garantálja a teljes lebomlásukat.[55] Úgy tűnik, hogy csak néhány speciális, nem égetéses technológia nyújt némi reményt a teljes megsemmisítésükre.[56],[57],[58] A PFA-vegyületekkel kezelt termékek kommunális hulladékégetőkben történő ártalmatlanítása csak részlegesen elégett égéstermékek, köztük PFA-anyagok és egyéb hosszú élettartamú, erős üvegházhatású gázok kibocsátásához vezet.[59] A PFA-anyagok egy része a hamuban is megmarad, ami további PFA-anyagokkal szennyezett hulladékot eredményez.[60] Ha a PFA-vegyületekkel kezelt fogyasztási cikkeket – akár hulladéklerakóban, akár égetőben – az általános háztartási hulladékkal együtt ártalmatlanítjuk, végső soron kijuttatjuk a környezetbe.[61] Kimondhatjuk, hogy a PFA-anyagok folyamatos előállítása és felhasználása megfelelő ártalmatlanítási módok nélkül egyáltalán nem fenntartható.
8. Már léteznek PFA-anyagoktól mentes megoldások, ennek ellenére a PFA-anyagokat továbbra is szükségtelenül hozzáadják számos fogyasztási cikkhez
A PFA-anyagokat rendszeresen használják a fogyasztási cikkek széles körében, gyakran olyan funkciók ellátására, amelyek nem hatékonyak, szükségtelenek, vagy más módon kiválthatók. Így például:
- A Fidra környezetvédelmi jótékonysági szervezet által végzett felmérés szerint, ellentétben azzal, amit az ipar rendszeresen állít a PFA-anyagok textíliákban való felhasználásának alátámasztására, a szennyeződés-taszító PFA-vegyületekkel[62] kezelt ruhák használata nem befolyásolta a fogyasztói magatartást, sem a mosási gyakoriság, sem a ruhadarabok élettartama tekintetében.
- 2020-ban három különböző országban megvásárolták ugyanazt az élelmiszer-csomagolási terméket (egy fajta McDonald's-os sültkrumplis zacskót), majd megvizsgálták, hogy tartalmaz-e PFA-anyagokat.[51] A három mintából egy nem mutatott ki PFA-anyagokkal való szándékos kezelést, ami egyértelműen bizonyítja, hogy a piacon rendelkezésre állnak PFA-mentes alternatívák. Dánia volt az az ország, amelyben nem találtak PFA-anyagokat a termékben, itt ugyanis 2020 júliusa óta tiltják a PFA-anyagok használatát az élelmiszer-csomagolásban. Mindez jól mutatja, hogy a szabályozás hatékony eszköz, amely biztonságos helyettesítő anyagok megtalálására ösztönözheti az iparági szereplőket.
- 2021-ben a dán fogyasztói tanács kozmetikumok kémiai elemzése során kimutatta a PFA-anyagok jelenlétét szempillaspirálokban[63] és arckrémekben[64]. 2022-ben a BUND szándékosan hozzáadott PFA-anyagokat talált nemzetközi márkák púdereiben, arcmaszkjaiban és samponjaiban. Egy másik tanulmány, amely az amerikai és kanadai piacon értékesített kozmetikumokban a PFA-anyagok felhasználását vizsgálta, a vizsgált minták több mint felében talált PFA-anyagokat. A tanulmány azonban azt is kimutatta, hogy a népszerű kozmetikumok között számos olyan terméket találunk, amelyek PFA-anyagok jelenléte nélküli is megfelelnek a vásárlók elvárásainak.[65]
- Több mint 90 vállalat csatlakozott a ChemSec vállalati PFAS-mozgalmához, amely támogatja a PFA-vegyületek betiltását. Közülük sokan már kivonták a PFA-vegyületeket a gyártásból, bizonyítva az alternatívák elérhetőségét és az ipari folyamatok átalakításának lehetőségét. A PFA-anyagok számos felhasználási területén rendelezésre állnak biztonságosabb alternatívák; néhányat a ChemSec Marketplace és különböző ágazatspecifikus jelentések is felsorolnak, többek között a textíliák[66], az élelmiszer-csomagolás[67],[68] és a festékek[69] esetében.
Bár elérhetők PFA-anyagoktól mentes termékek, a fogyasztók választási lehetőségei még így is korlátozottak, mivel a termékcímkézésre vagy a nyilvánosan elérhető információkra vonatkozó követelményeket nem vagy csak kevéssé írják elő. Még az ellátási láncokon belül is alacsony a PFA-anyagokal kapcsolatos tudatosság, és a termékek túlnyomó többségének kémiai összetétele gyakran nem áll rendelkezésre. Ezért a PFA-anyagoknak való lakossági kitettség csökkentése és a környezet folyamatos szennyezésének megelőzése érdekében elengedhetetlen, hogy egyértelmű jogalkotási és végrehajtási intézkedések szülessenek.
9. A PFA-vegyületeket egységes csoportként kell korlátozni a jelenlegi és a jövőbeli generációk védelme érdekében
Az összes PFA-anyag rendkívüli perzisztenciája és a globális PFA-szennyezés visszafordíthatatlansága mostanra olyan mérgező örökséget hozott létre, amelynek terheit még nemzedékeken át érezni fogjuk. A PFA-anyagok folyamatos kibocsátása egyre növeli a környezetben a PFA-anyagok szintjét, és ezzel az esélyt, hogy a vegyületek ismert és ismeretlen káros hatásokat váltanak ki.[70] A tétlenség egészséggel kapcsolatos költségeit az EGT-országok esetében 52-84 milliárd euróra becsülik.[16]
Most kell cselekednünk, hogy ne növeljük tovább a terheket, és megállítsuk ezt a károkozást. Az egyetlen megoldás az, ha az összes PFA-vegyület egyaránt betiltásra kerül.
A PFA-anyagok szabályozásában nem hagyatkozhatunk a vegyi anyagonkénti megközelítésre:
- A hosszú szénláncú karboxil- és szulfonsavaktól az ultrarövid szénláncú trifluorecetsavig és a polimer PFA-anyagokig valamennyi PFA-vegyület nagyon tartósan megmarad, vagy nagyon tartósan megmaradó PFA-vegyületekké bomlik, és hozzájárul ahhoz a környezetet károsító terheléshez, amelyet az ember által előállított szennyező anyagok okoznak.
- Azok az egyenkénti szabályozási megközelítések, amelyeket az EU-ban és az EU-n kívül a PFA-anyagok kezelésére eddig alkalmaztak, nem tudták megakadályozni a PFA-anyagok környezetbe jutását.
- Mivel több ezer PFA-vegyületet azonosítottak, és csak néhányukról állnak rendelkezésre toxikológiai adatok, lehetetlen minden egyes PFA-vegyületre vonatkozóan teljes körű kockázatértékelést végezni. Elfogadhatatlan, hogy a PFA-anyagok továbbra is felhalmozódjanak a szervezetünkben és a természetes környezetben, miközben évtizedekig várunk a kutatási eredményekre.
- A fluoropolimerek a PFA-anyagokat tartalmazó műanyagok egy csoportja. Ide tartozik a PFTE is, amelyet a kereskedelemben használt több elnevezése közül leginkább Teflon néven ismerünk. A vegyipar azzal érvel, hogy a fluoropolimereket szabályozási célból nem kellene más PFA-vegyületekkel egy csoportba venni, mivel nem okoznak jelentős toxicitást.[71] A tudósok azonban kimutatták, hogy életciklusukat nézve a fluorpolimerek szorosan kapcsolódnak más PFA-anyagok használatához és kibocsátásához.[72] Például a fluorpolimerek gyártása során technológiai segédanyagként felhasználhatnak más PFA-anyagokat, vagy ezek szennyeződésként jelen lehetnek, ami komoly aggodalomra ad okot a PFA-vegyületek emberre és környezetre gyakorolt toxicitásával kapcsolatban.[72]
- Az eddigi „vegyi anyagonkénti” megközelítések oda vezettek, hogy a szabályozott PFA-vegyületeket más, hasonlóan problémás, nem szabályozott PFA-vegyületekkel helyettesítették. A helyettesítések által egy véget nem érő körforgás jött létre, ami aláásta a biztonságos és fenntartható alternatívák felé tett valódi előrelépést.
Csak úgy lehet a sajnálatos helyettesítések véget nem érő körforgását megszüntetni, a környezet folyamatos szennyezését megakadályozni, valamint a jelenlegi és a jövő generációkat a PFA-szennyezés hatásaitól megvédeni, ha a PFA-anyagok teljes csoportját korlátozzuk.
Követeléseink teljes listája
A közérdeket az egészségügy és a környezetvédelem területén képviselő európai civil szervezetként a következő követelések teljesítését sürgetjük:
Állítsák meg a PFA-anyagok okozta további környezetterhelést:
1. A PFA-anyagok gyártására és felhasználására vonatkozó uniós szintű korlátozás kidolgozása és végrehajtása érdekében szólalunk fel, hogy megszűnjön e káros vegyi anyagok minden szükségtelen forrása, és hogy a gyártás és az innováció biztonságosabb és környezetbarátabb alternatívák irányába mozduljon el.
a. Követeljük, hogy 2025-ig fokozatosan szüntessék meg a PFA-anyagok fogyasztási cikkekben (pl. élelmiszercsomagolás, kozmetikumok, ruházat) történő felhasználását,
b. és 2030-ig teljesen szüntessék meg a PFA-anyagok gyártását és felhasználását.
2. Határozottan támogatjuk Dánia, Németország, Norvégia, Svédország és Hollandia elköteleződését, hogy az alábbi ajánlásokat tartalmazó, erőteljes és hatékony javaslatot dolgozzanak ki az EU egészére kiterjedő, általános PFA-korlátozásra:
a. A PFA-anyagok jövőbeli kibocsátásának lehető legnagyobb mértékű csökkentése érdekében a korlátozásnak ki kell terjednie minden jelenleg nem szabályozott PFA-anyagra, beleértve a fluoropolimereket is.
b. A korlátozásoknak ágazatokon átívelő módon a PFA-anyagok gyártására és felhasználására is ki kell terjednie.
c. A lehető legkevesebb kivételt szabad csak engedélyezni úgynevezett alapvető felhasználásokra, azaz kizárólag olyan felhasználási célokra, amelyek az egészség, a biztonság és a társadalom működése szempontjából kritikusak, és amelyekre jelenleg nem állnak rendelkezésre alternatívák.
d. Minden kivételnek időben korlátozottnak kell lennie, és rendszeresen felül kell vizsgálni, hogy a feltételei érvényesek-e még.
e. Szigorú kockázatkezelési követelményeket (beleértve a címkézést, a nyomon követést és a jelentéstételt) kell bevezetni a mentesített felhasználási módokra vonatkozóan, hogy az életciklus minden szakaszában biztosítva legyen a környezetbe történő nulla kibocsátás.
3. Felszólítjuk az összes EU-tagállamot, hogy teljes mértékben támogassák egy olyan korlátozás kidolgozását és végrehajtását, amely modellként szolgálhat a világméretű fellépéshez.
4. Felszólítjuk az Európai Bizottságot, hogy teljesítse a vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégiájában vállalt kötelezettségeit azáltal, hogy teljes mértékben támogatja a PFA-anyagokra vonatkozó egyetemes korlátozás kidolgozását, és haladéktalanul elfogadja azt.
5. Felszólítjuk a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról (POP) szóló Stockholmi Egyezmény részes feleit, hogy dolgozzanak ki egy osztályalapú megközelítést, amely globális felszámolási céllal felsorolja az összes PFA-anyagot.
6. Felszólítjuk a vállalatokat, hogy kötelezzék el magukat a termékeikben lévő PFA-anyagok fokozatos kivonása mellett anélkül, hogy megvárnák a konkrét rendeletek hatályba lépését, és csatlakozzanak a ChemSec által vezetett „Mondjunk nemet a PFA-anyagokra” vállalati mozgalomhoz.
7. Arra ösztönözzük a polgárokat, hogy követeljék a PFA-anyagoktól mentes termékeket, és terjesszék az üzenetet a közösségi médiában – a #BanPFAS hashtag használatával –, hogy növeljék a PFA-anyagok betiltása érdekében kifejtett nyilvános nyomást.
Kezeljék a meglévő a PFA-szennyezést:
8. Felszólítjuk az EU kormányait, hogy dolgozzanak ki gyors és hatékony tervet az érintett közösségek talajának és ivóvizének szennyeződésmentesítésére, és különítsenek el elegendő forrást az ilyen kármentesítési projektekre. A „szennyező fizet” elv következetes alkalmazásával biztosítható, hogy a költségterhet ne az adófizetők, hanem a szennyezők, köztük a gyártók viseljék.
9. Sürgetjük az uniós hatóságokat, hogy fogadjanak el olyan hulladékra vonatkozó jogszabályokat, amelyek biztosítják a PFA-tartalmú hulladékok veszélyes és/vagy POP-hulladékként való besorolását, hogy a PFA-tartalmú hulladékok ne kerülhessenek vissza a gazdaságba és a környezetbe újrafeldolgozáson és más utakon, például a szennyvíziszap szétterítésén keresztül.
10. Felszólítjuk az uniós hatóságokat, hogy a lehető leghamarabb, de legkésőbb 5 éven belül vizsgálják felül a PFA-anyagok hulladékban jelen lévő koncentrációjának határértékeit a POP-rendelet keretében. A határértékeket csökkenteni kell annak érdekében, hogy a maradvány PFA-anyagok ne kerülhessen be az újrafeldolgozott termékekbe, illetve hogy megakadályozzák a PFA-anyagokat tartalmazó hulladékok EU-n kívülre, többek között a fejlődő országokba és a feltörekvő gazdaságokba irányuló exportját.
Hivatkozások
[1] A REACH fő korlátozási rendszere [a REACH 68. cikkének (1) bekezdése] szerint a vegyi anyagok betiltásához az egészségre vagy a környezetre jelentett „elfogadhatatlan kockázat” bizonyítása szükséges.
[2] OECD, 2018. Toward a new comprehensive global database of per-and polyfluoroalkyl substances (PFASs): summary report on updating the OECD 2007 list of per-and polyfluoroalkyl substances (PFASs). Series on Risk Management No. 39. http://www.oecd.org/officialdocuments/publicdisplaydocumentpdf/?cote=ENV-JM-MONO(2018)7&doclanguage=en
[3] És potenciálisan milliókat, ha a legfrissebb, 2021-es OECD-definíciót alkalmazzuk. Barnabas, S.J. et al., 2022. Extraction of Chemical Structures from Literature and Patent Documents using Open Access Chemistry Toolkits: A Case Study with PFAS. Digital Discovery. https://doi.org/10.1039/D2DD00019A
[4] UN, 2022. The human right to a clean, healthy and sustainable environment : draft resolution. https://digitallibrary.un.org/record/3982508?ln=en
[5] Az államok nemzetközi emberi jogi kötelezettsége. UN, 2019. A/74/480: Report on States’ duty to prevent exposure https://www.ohchr.org/en/documents/thematic-reports/a74480-report-states-duty-prevent-exposure
[6] Persson, L. et al., 2022. Outside the Safe Operating Space of the Planetary Boundary for Novel Entities. Environmental Science & Technology. https://doi.org/10.1021/acs.est.1c04158
[7] Ahrens, L. and Bundschuh, M., 2014. Fate and effects of poly‐and perfluoroalkyl substances in the aquatic environment: A review. Environmental toxicology and chemistry, 33(9), pp.1921-1929. https://doi.org/10.1002/etc.2663
[8] Joerss, H. et al., 2019. Emerging per-and polyfluoroalkyl substances (PFASs) in surface water and sediment of the North and Baltic Seas. Science of the total environment, 686, pp.360-369. https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0048969719324167
[9] Lesmeister, L. et al., 2021. Extending the knowledge about PFAS bioaccumulation factors for agricultural plants–A review. Science of The Total Environment, 766, p.142640. https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2020.142640
[10] EFSA Panel on Contaminants in the Food Chain (EFSA CONTAM Panel), 2020. Risk to human health related to the presence of perfluoroalkyl substances in food. EFSA Journal, 18(9), p.e06223. https://doi.org/10.2903/j.efsa.2020.6223
[11] European Environment Agency, 2017. The Arctic Environment, European perspectives on a changing Arctic, Publication No 7, (accessed 20 January 2022). https://www.eea.europa.eu/publications/the-arctic-environment
[12] Miner, K.R. et al., 2021. Deposition of PFAS ‘forever chemicals’ on Mt. Everest. Science of the Total Environment, 759, p.144421. https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2020.144421
[13] Shan, G. et al., 2021. Occurrence and sources of per-and polyfluoroalkyl substances in the ice-melting lakes of Larsemann Hills, East Antarctica. Science of The Total Environment, 781, p.146747. https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2021.146747
[14] Cousins, I.T. et al., 2022. Outside the Safe Operating Space of a New Planetary Boundary for Per-and Polyfluoroalkyl Substances (PFAS). Environmental Science & Technology, 56, 16, pp.11172–11179. https://doi.org/10.1021/acs.est.2c02765
[15] Aro, R. et al., 2021. Fluorine mass balance analysis of selected environmental samples from Norway. Chemosphere, 283, p. 131200. https://doi.org/10.1016/j.chemosphere.2021.131200
[16] Nordic Council of Ministers, 2019. The cost of inaction: a socioeconomic analysis of environmental and health impacts linked to exposure to PFAS. https://doi.org/10.6027/TN2019-516
[17] HEAL, November 2021. Civil society groups call on Belgian federal government’s involvement to guarantee action to clean up and remediate PFAS pollution around Antwerp, monitor consequences, and guarantee accountability. https://www.env-health.org/civil-society-groups-call-on-belgian-federal-governments-involvement-to-guarantee-action-to-clean-up-and-remediate-pfas-pollution-around-antwerp-monitor-consequences-and-guarantee-accountability/
[18] RIVM, Mai 2022. PFAS in de Westerschelde: Eet zo min mogelijk zelf gevangen vis. https://www.rivm.nl/nieuws/pfas-in-westerschelde
[19] Générations Futures, May 2022. COMPOSÉS PERFLUORÉS (PFAS) DANS L'ENVIRONNEMENT, des analyses récentes montrent une contamination importante du sol, de l’air et de l’eau en région lyonnaise. 11p. https://www.generations-futures.fr/wp-content/uploads/2022/05/pfas-dans-lenvironnement-6.pdf
[20] BUND, Friends of the Earth Germany, 2021. Fluorochemicals: Persistent, Dangerous, Avoidable. 40p. https://www.bund.net/fileadmin/user_upload_bund/publikationen/chemie/Background_Fluorochemicals_Web_EN.pdf
[21] Zheng, G. et al., 2021. Per- and Polyfluoroalkyl Substances (PFAS) in Breast Milk: Concerning Trends for Current-Use PFAS. Environmental Science & Technology. https://doi.org/10.1021/acs.est.0c06978
[22] Serrano, L. et al., 2021. Concentrations of perfluoroalkyl substances in donor breast milk in Southern Spain and their potential determinants. International Journal of Hygiene and Environmental Health, 236, pp.113796. https://doi.org/10.1016/j.ijheh.2021.113796
[23] Wang, A. et al., 2021. Suspect Screening, Prioritization, and Confirmation of Environmental Chemicals in Maternal-Newborn Pairs from San Francisco. Environ. Sci. Technol., 55, n. 8, pp. 5037–5049. https://doi.org/10.1021/acs.est.0c05984
[24] Mansem, L.S. et al., 2019. Concentrations of perfluoroalkyl substances (PFASs) in human embryonic and fetal organs from first, second, and third trimester pregnancies. Environment International, 124, pp. 482-492. https://doi.org/10.1016/j.envint.2019.01.010
[25] Lozenzo, M. et al., 2016. Perfluoroalkyl substances in break milk, infant formula and baby food Valencian community (Spain). Environmental Nanotechnology, Monitoring & Management, 6, pp. 108-115. https://doi.org/10.1016/j.enmm.2016.09.001
[26] WWF, 2005. Generations X. Results of WWF’s European Family Biomonitoring Survey. https://chemtrust.org/wp-content/uploads/Generationsx_wwf_2005.pdf
[27] Dereumeaux C. et al., 2017. Imprégnation des femmes enceintes par les polluants de l’environnement en France en 2011. Volet périnatal du programme national de biosurveillance mis en œuvre au sein de la cohorte Elfe. Tome 3 : synthèse et conclusions Santé publique France. https://www.santepubliquefrance.fr/docs/impregnation-des-femmes-enceintes-par-les-polluants-de-l-environnement-en-france-en-2011-tome-3-synthese-et-conclusions
[28] Duffek, A. et al., 2020 ‘Per- and polyfluoroalkyl substances in blood plasma – Results of the German Environmental Survey for children and adolescents 2014-2017’ International Journal of Hygiene and Environmental Health, 228, p.113549. https://doi.org/10.1016/j.ijheh.2020.113549
[29] RIVM, June 2021. Te veel blootstelling aan PFAS in Nederland. https://www.rivm.nl/nieuws/te-veel-blootstelling-aan-pfas-in-nederland
[30] HBM4EU, April 2022. HBM4EU Newspaper. https://www.hbm4eu.eu/wp-content/uploads/2022/05/HBM4EU-Newspaper.pdf
[31] https://pfastoxdatabase.org/
[32] Wang, Z. et al., 2016. Comparative assessment of the environment hazards and exposure to perfluoroalkyl phosphonic and phosphinic acids’ (PFPAs and PFPiAS) current knowledge, gaps, challenges and research needs. Environment international, 89, pp.235-247. https://doi.org/10.1016/j.envint.2016.01.023
[33] European Environment Agency, 2019. Emerging Chemical risks in Europe ‘PFAS’. https://www.eea.europa.eu/publications/emerging-chemical-risks-in-europe
[34] Abraham, K. et al., 2020. Internal exposure to perfluoroalkyl substances (PFASs) and biological markers in 101 healthy 1-year-old children: Associations between levels of perfluorooctanoic acid (PFOA) and vaccine response. Archives of toxicology, 94(6), pp.2131-2147. https://doi.org/10.1007/s00204-020-02715-4
[35] Skogheim, T.S. et al., 2021. Prenatal exposure to per-and polyfluoroalkyl substances (PFAS) and associations with attention-deficit/hyperactivity disorder and autism spectrum disorder in children. Environmental Research, 202, p.111692. https://doi.org/10.1016/j.envres.2021.111692
[36] WHO, 2014. Identification of risks from exposure to Endocrine-Disrupting Chemicals at the country level. https://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0008/245744/Identification-of-risks-from-exposure-to-ENDOCRINE-DISRUPTING-CHEMICALS-at-the-country-level.pdf
[37] PF, December 2021. EPA Releases Draft Health-Based Levels for PFAS in Drinking Water. https://www.pfonline.com/news/epa-releases-draft-health-based-levels-for-pfas-in-drinking-water
[38] EPA, October 2021. Fact Sheet: Human Health Toxicity Assessment for GenX Chemicals. https://www.epa.gov/system/files/documents/2021-10/genx-final-tox-assessment-general_factsheet-2021.pdf
[39] Groh, K. et al., 2022. Anthropogenic Chemicals As Underestimated Drivers of Biodiversity Loss: Scientific and Societal Implications. Environmental science & technology. https://doi.org/10.1021/acs.est.1c08399
[40] Kunar, E. et al, 2021. Distribution of perfluoroalkyl acids in fish species from the Baltic Sea and freshwaters in Finland. Chemosphere, 291, p.132688. https://doi.org/10.1016/j.chemosphere.2021.132688
[41] Lopez-Antia, A. et al., 2017. High levels of PFOS in eggs of three bird species in the neighbourhood of a fluoro-chemical plant. Ecotoxicology and environmental safety, 139, pp.165-171. https://doi.org/10.1016/j.ecoenv.2017.01.040
[42] Androulakakis, A. et al., 2022. Determination of 56 per-and polyfluoroalkyl substances in top predators and their prey from Northern Europe by LC-MS/MS. Chemosphere, 287, p.131775. https://doi.org/10.1016/j.chemosphere.2021.131775
[43] Fair, P.A. and Houde, M., 2018. Poly-and perfluoroalkyl substances in marine mammals. In Marine Mammal Ecotoxicology (pp. 117-145). Academic Press. https://doi.org/10.1016/B978-0-12-812144-3.00005-X
[44] Sebastiano, M. et al., 2021. High levels of fluoroalkyl substances and potential disruption of thyroid hormones in three gull species from South Western France. Science of The Total Environment, 765, p.144611. https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2020.144611
[45] Lee, J.W. et al., 2020. Adverse effects of perfluoroalkyl acids on fish and other aquatic organisms: A review. Science of the Total Environment, 707, p.135334. https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2019.135334
[46] Sonter, C.A. et al., 2021. Biological and behavioral responses of European honey bee (Apis mellifera) colonies to perfluorooctane sulfonate exposure. Integrated Environmental Assessment and Management. https://doi.org/10.1002/ieam.4421
[47] EurEau, 2022. EurEau position paper on PFAS in the urban water cycle. https://www.eureau.org/resources/position-papers/6094-position-paper-on-pfas-in-urban-water-dec-2021-update/file
[48] Munoz, G. et al., 2021. Target and Nontarget Screening of PFAS in Biosolids, Composts, and Other Organic Waste Products for Land Application in France. Environmental Science & Technology. https://doi.org/10.1021/acs.est.1c03697
[49] Semerád, J. et al. 2020. Screening for 32 per-and polyfluoroalkyl substances (PFAS) including GenX in sludges from 43 WWTPs located in the Czech Republic - Evaluation of potential accumulation in vegetablesafter application of biosolids. Chemosphere, 261, 128018. https://doi.org/10.1016/j.chemosphere.2020.128018
[50] Dinsmore, K. J., 2020. Forever chemicals in the food aisle: PFAS content of UK supermarket and takeaway food packaging, Fidra. https://www.pfasfree.org.uk/wp-content/uploads/Forever-Chemicals-in-the-Food-Aisle-Fidra-2020-.pdf
[51] Straková, J. et al., 2021. Throwaway Packaging, Forever Chemicals: European wide survey of PFAS in disposable food packaging and tableware. 54 p. https://arnika.org/en/publications/throwaway-packaging-forever-chemicals-european-wide-survey-of-pfas-in-disposable-food-packaging-and-tableware
[52] BEUC, 2021. Towards safe and sustainable food packaging. European consumer organisations call for action on single-use tableware made of alternatives to plastic. 14p. https://www.beuc.eu/publications/beuc-x-2021-50_towards_safe_and_sustainable_fcm._report.pdf
[53] Röhler, K., Haluska, A.A., Susset, B., Liu, B. and Grathwohl, P., 2021. Long-term behavior of PFAS in contaminated agricultural soils in Germany. Journal of Contaminant Hydrology, 241, p.103812. https://doi.org/10.1016/j.jconhyd.2021.103812
[54] Brendel, S.et al., 2018. Short-chain perfluoroalkyl acids: environmental concerns and a regulatory strategy under REACH. Environmental Science Europe, 30 (9). https://doi.org/10.1186/s12302-018-0134-4.
[55] EPA, 2020. Interim Guidance on Destroying and Disposing of Certain PFAS and PFAS-Containing Materials That Are Not Consumer Products. https://www.epa.gov/pfas/interim-guidance-destroying-and-disposing-certain-pfas-and-pfas-containing-materials-are-not
[56] Krause, M.J. et al., 2022. Supercritical water oxidation as an innovative technology for PFAS destruction. Journal of Environmental Engineering, 148(2), p.05021006. https://ascelibrary.org/doi/10.1061/%28ASCE%29EE.1943-7870.0001957
[57] IPEN, 2021. Non-Combustion Technology for POPs waste destruction. Replacing incineration with clean technology. https://ipen.org/documents/non-combustion-technology-pops-waste-destruction
[58] Trang, B. et al., 2022. Low-temperature mineralization of perfluorocarboxylic acids. Science, 377(6608), pp.839-845. https://doi.org/10.1126/science.abm8868
[59] Huber, S. et al., 2009. Emissions from incineration of fluoropolymer materials. A literature survey. NILUOR. https://hdl.handle.net/11250/2718679
[60] Wohlin, D., 2020. Analysis of PFAS in ash from incineration facilities from Sweden. https://www.diva-portal.org/smash/record.jsf?pid=diva2%3A1473805&dswid=-8344
[61] Stoiber, T. et al., 2020. Disposal of products and materials containing per-and polyfluoroalkyl substances (PFAS): A cyclical problem. Chemosphere, 260, p.127659. https://doi.org/10.1016/j.chemosphere.2020.127659
[62] Dinsmore, K. J., 2018. Are the potential environmental gains from stain resistant finishes negated by consumer behaviour?, Fidra. https://www.pfasfree.org.uk/current-initiatives/school-uniforms
[63] Forbrukerrådet taenk, 2021. Test of chemicals in mascara. https://taenk.dk/kemi/english/test-chemicals-mascara
[64] Forbrukerrådet taenk, 2021. Test of chemicals in face cream. https://taenk.dk/kemi/english/test-chemicals-face-creams
[65] Whitehead, H.D. et al., 2021. Fluorinated Compounds in North American Cosmetics. Environmental Science & Technology Letters. https://doi.org/10.1021/acs.estlett.1c00240
[66] DTSC, 2022. Potential Alternatives to PFASs in Treatments for Converted Textiles or Leathers. https://dtsc.ca.gov/wp-content/uploads/sites/31/2022/05/Public-PFAS-Treatments-Alternatives-Summary_accessible.pdf
[67] OECD, 2020. PFASs and Alternatives in Food Packaging (Paper and Paperboard). Report on the Commercial Availability and Current Uses. OECD Series on Risk Management, No. 58, Environment, Health and Safety, Environment Directorate, OECD. https://www.oecd.org/chemicalsafety/portal-perfluorinated-chemicals/PFASs-and-alternatives-in-food-packaging-paper-and-paperboard.pdf
[68] Washington State Department of Ecology, 2021. Per- and Polyfluoroalkyl Substances in Food Packaging Alternatives Assessment. https://apps.ecology.wa.gov/publications/documents/2104004.pdf
[69] OECD, 2022. Per- and Polyfluoroalkyl Substances and Alternatives in Coatings, Paints and Varnishes (CPVs), Report on the Commercial Availability and Current Uses. OECD Series on Risk Management, No. 70, Environment, Health and Safety, Environment Directorate, OECD. https://www.oecd.org/chemicalsafety/portal-perfluorinated-chemicals/per-and-polyfluoroalkyl-substances-alternatives-in-coatings-paints-varnishes.pdf
[70] Cousins, I.T. et al., 2019. Why is high persistence alone a major cause of concern?. Environmental Science: Processes & Impacts, 21(5), pp.781-792. https://doi.org/10.1039/C8EM00515J
[71] Chemical Watch, October 2021. Industry study: Exclude fluoropolymers from PFAS restriction, update waste regulations instead. https://chemicalwatch.com/352994/industry-study-exclude-fluoropolymers-from-pfas-restriction-update-waste-regulations-instead
[72] Lohmann, R. et al., 2020. Are fluoropolymers really of low concern for human and environmental health and separate from other PFAS?. Environmental Science & Technology, 54(20), pp.12820-12828. https://doi.org/10.1021/acs.est.0c03244
Webdesign: Jaromir Hrubes. Illusztrációk: Kate Basley
Először közzétéve: 2022. október 12. Utolsó frissítés: 2023. május 22.